A divat nagyjai...

Louise Dahl-Wolfe - divatfotós

Louise norvég bevándorlók gyermekeként 1895-ban született Kaliforniában.

Tanult építészetet és designt, de a Harper’s Bazaarnak készült fotósorozatairól vált ismertté.

A 30-as, 40-es, 50-es években a divatfotózás még nem arról szólt mint ma. Nem voltak gépekkel beállított fények, és sorozatban ellőhető fényképezőgépek. Fotózás előtt rengeteg időt töltöttek el azzal, hogy egy-egy beállítás természetes és tökéletes legyen. Nem képek százaiból válogattak. Dahl-Wolfe zsenialitása kétségbevonhatatlan, ha a fenti tények tudatában munkáira pillantunk. Olyan sztárokkal dolgozott együtt, mint Orson Welles, Josephine Baker és Mea West. A Harper’s Bazaar mellett a Vogue-nak és a Sport Illustrated-nek is dolgozott.

Hilfiger, az elérhető luxus

A Tommy Hilfiger név ma már fogalom a divatot kedvelők körében. És akárcsak a nevet, a logót is ezer közül felismerjük. A cég sikeressége a divattervező nagyszerű üzleti érzékének is köszönhető, de nem csak a marketingre, hanem a minőségre is ad mind a mai napig.

Tommy Hilfiger márciusban tölti a hatvanadik életévét, de már 18 éves kora óta a szakmában van. Tanulmányait nagyon hamar abbahagyta, mert úgy érezte, neki más feladata van. Kiskorától bálványozta a rock sztárok stílusát. Kezdetben New Yorkból hozott farmereket alakított át és adta el a szülőfalujában, aztán megalapította a The People’s Place nevű üzletét. A termékek hippi jellege nagyon vonzotta az egyetemi diákokat, az ő körükben abszolút népszerűvé vált. A gazdasági pangás miatt viszont kénytelen volt bezárni az addigra 7 üzletből álló céget. A kudarcból tanulva határozta el, hogy New Yorkba költözik és ott újból neki fog az álomépítésnek.

Mohan Murjani, textilmágnás cégénél helyezkedett el, és amikor csődbe ment, Tommy két társával átvette az üzletet, és sikerült kialakítaniuk és felfejlesztenia ma ismert formájára.

Nehezen ismerték el tervezőnek, mivel kifejezett célja és törekvése az egyszerűség volt. Hétköznapi amerikai ruhákat akar csinálni: egyszerű, nem hivalkodó formavilága szimpatikussá tette az amerikai közönség számára. Ruhái klasszikus, kényelmes, jó minőségű darabok, amiket a fiataloknak és az időseknek egyaránt hordhatnak. És az áruk sem elérhetetlen.

Tudatosan kerüli a virtuóz divattervező szerepét, de nagyon örült, amikor 1995-ben elnyerte az Év Divattervezője címet. Sikere bevallása szerint abban áll, hogy „a nagy divatházak couture ruháit nem tudják a hétköznapi emberek hordani. Nekik egyszerűbb dolgokra van szükségük.”

Remek marketingérzékének köszönhetően rájött, hogy a márkát egy pozitív érzethez, gondolathoz kell kapcsolnia, és zeneszeretete miatt először zenészeket szponzorált ruháival, de a jó ügyek mellett is kiáll. A logo viselése ma már sokat jelent a közönségnek. „Számomra fontos, hogy a logó mit kommunikál a közönségnek. Azt mondja, energia, szórakozás, minőség."

Tommy Hilfiger 2010/11 őszi-téli kollekció

John Lennon öröksége

John Lennon 30 éve hagyott itt minket, de kerek szemüvege ikonikussá vált. Ő vezette be a 60-as évek divatvilágába, és azóta is töretlen a sikere. Olyannyira, hogy a köznyelv mára már John Lennon szemüvegnek hívja.

A nagy hippi 1940-ben született Liverpoolban. A The Beatles zenekarral vált híressé, de a banda feloszlása után is sikeres szólókarriert futott be. Mivel rövidlátó volt, így a gombafejes évei alatt kontaktlencsét, vagy dioptriás napszemüveget hordott. Az 1966-os Hogyan nyertem meg a háborút? című film forgatásán kellett egy ilyen olcsó, egészségügyi keretes szemüveget hordania. Ezt a forgatás után is szívesen viselte, ezzel vált híressé.

Harminc éve, 1980. december 8-án este lőtte őt le Mark David Chapman, a sztár megszállott rajongója. Lennon felesége Yoko Ono, férje elvesztése után egy, a halálát szimbolizáló fényképet készített, amelyen a híres szemüveg véresen áll egy pohár víz mellett. Ezzel is elválaszthatatlanná téve a férfit és a tárgyat.

Ezt a típusú szemüveget eredetileg tea szemüvegnek, vagy kerek szemüvegnek hívták. A 60-as években tomboló hippikorszakban sok híres rocksztár viselt hasonlót, mégis John Lennon miatt jegyezte meg a közönség.

Az elmúlt 30 évben sok híresség, de rengeteg rajongó is hordott ilyet. Többek között felesége Yoko Ono, Ozzy Osbourne, Slash a Guns ’n’ Rosesból, de Diane Keaton is szívesen viseli ezt a formát. Mostanában Lady Gaga hozta vissza a divatba. A 2010-es new yorki Fashion Week-en pedig több tervező is a 2011 tavaszi kollekciójába iktatta az újra fénykorát élő Lennon szemüveget.

Diane Von Furtenberg

Mikulás, a divatos apó

Magyarországon a hagyományok szerint december 5-e éjjelén érkezik meg a Mikulás, és ajándékot hagy azoknak a gyerekeknek, aki az év folyamán jól viselkedtek. Ezt a várakozással teli élményt mind átéltük gyerekként, amikor kis csizmáinkat kitettük az ablakba.

A Mikulás története Szent Miklós legendájával kezdődött: Egy nagyon szegény embernek volt három lánya, de hozomány híján nem tudta őket férjhez adni. Az a sors várt rájuk, hogy hajadon maradnak. Szent Miklós ezért elhatározta, hogy segít rajtuk, de szerénységből ezt titokban akarta csinálni. Így december 5-én éjjel három arannyal teli csizmát hagyott az ablakukban.

Ezt a történetet és Miklós alakját formálva, a Mikulás ünnepe a 19 században terjedt el. Ekkor még a lila püspöki ruhában ábrázolták. Az egyre nagyobb népszerűség folyamán a kép sokat változott. Egy bostoni nyomdász már 1885-ös képeslapon piros ruhában ábrázolta, s innen kezdett széles körben elterjedni az alakja.

Sokan tévesen gondolják, hogy a Coca-Cola reklámkampányát tervező Haddon Sundblom volt az, aki a kövérkés, vidám, piros ruhás öregúr alakját kitalálta, de tagadhatatlan, hogy nagyban hozzájárult a világhírnevéhez.

Manapság mikulássapkát, vagy teljes öltözetet lehet kapni, vagy éppen kölcsönözni is, hogy meglepjük a kicsiket. A nagy divatcégek ebben nem látnak még perspektívát. De talán eljön majd az a nap is, amikor a Lanvin, vagy éppen Christian Dior jelmezben várja a gyerekeket a mikulásapuka.

Varratni vagy nem varratni? Ez itt a kérdés.

Nem a ruhavarrásról lesz szó ebben a cikkben. Annál sokkal komolyabb kérdést feszegetek… A tetoválásról minden embernek megvan a maga véleménye, legyen az pártoló vagy ellenző. De vajon tudják-e, hogy valójában miről van szó?

A tetoválás évezredek óta jelen van az ember történelmében, de a posztmodern korig nem divatból készítették el a különböző motívumokat. Spirituális tartalma volt minden egyes darabnak, ráadásul olyan tényeket közölt adott személyről adott társadalmi kereteken belül, amit mindenki megértett. Minden kultúrának megvolt a saját jelrendszere, legyen az a harcosokon, a politikai, társadalmi vagy vallási vezetőkön. Van, ahol egy-egy jelért meg kellett küzdeni, máshol korral érdemelték ki.

A szkíta lovasság katonái például, hogy szabadon tudjanak mozogni lovaikon harc közben, csupán egy bőrből készült mellkas páncélt hordtak. Testük többi részét tetoválásokkal díszítették, amiknek mind védelmező és hírközvetítő szerepük volt.

A mai technikával szemben, ami gyors és mondhatni fájdalommentes ( - bár ez igencsak túlzás), akkoriban több időt vett igénybe, és sokkal nagyobb fájdalommal járt.

A népszociológia szerint a test minden ember számára lelke templomát jelöli, amit nem lehet ok nélkül bepiszkolni. Ellenben ha valamilyen üzenetet hirdetnek, akkor engedélyezett a „megszentségtelenítése”.

Ezért is van az, hogy minden harcosnak megvolt a maga engedélye a tetoválásra, és ezért van, hogy minden alvilági szervezet saját jelrendszertalakított ki. Szemléletes példa erre az orosz maffia több tagjánál a térdekre tetovált csillag. Ezzel jelzik azt, hogy soha senki előtt nem térdelnek le, vagyis senki előtt nem alázkodnak meg. De nézhetjük a szem alá tetovált könnycseppeket is, ami azt jelzi, hogy viselője már ölt embert. A könnycseppek száma pedig a meggyilkoltak számát mutatja.

Persze nem csak negatív vagy harcra buzdító jelek szerepelnek a tetoválás történelemkönyvében. Az orvosilag és esztétikailag elkészített tetoválások sokak számára előnyös. Sőt, sokaknak szükségük is van rá. A legújabb, hogy a divatházak sorra mutatják be lemosható tetoválásaikat, amik szépek, és nem is jelölnek meg egy életre.

Az pedig megint egy másik kérdés, hogy manapság az emberek olyan jelet varratnak magukra, aminek jelentésével nincsenek is tisztában. És csak azért teszik ezt, mert úgy érzik, ettől lesznek divatosak. De amíg nincs okuk, hogy ezt megtegyék, nem a divatosságukat és az eredetiségüket hirdetik, csupán azt, hogy ők is egyek a birkák között.

VINTAGE - Régi ruhák újra divatban

Ellent kell mondanom annak a nézetnek, hogy a vintage stílus új divat lenne. Valójában régóta jelen van, csak eddig nem kapott nagy nyilvánosságot. Miután Penélope Cruz vintage estélyiben jelent meg az idei Oscar gálán, egyre több és több cikk jelent meg ebben a témában.

A vintage olyan ruhát jelöl, amit nagy tervezők és divatházak készítettek évtizedekkel ezelőtt. Amerikában az utóbbi időben egymás után nyíltak a vintage ruhaboltok, itthon azonban nincs ilyen nagy tere ennek, amin nem is csodálkozhatunk.

Az elmúlt rendszer 50 éve alatt a nyugati kapitalista világ nem juthatott be kicsiny országunkba. És szintén ennek a berendezkedésnek köszönhetően a magyarok öltözködési kultúrája sincs azon a szinten, amit a vintage megkövetel. Bár javulni látszik a helyzet, még évek kellenek ahhoz, hogy egy nagy luxusmárka termékei valódi „luxusturikban” kaphatóak legyenek Magyarországon.

A legjobb dolog a vintage ruhákban, hogy sokkal olcsóbban juthatunk hozzájuk, habár igencsak sok időt vesz igénybe felkutatásuk. Amerikában például vadásznak – vintage hunter – nevezik azokat, akik boltról boltra járnak, hogy megtaláljanak valami értékeset. Elvük szerint, ha rábukkannak valamire, és csak egy kis igazításra van szükség, azonnal megveszik. A javításokat a szabó úgyis elvégzi.

Őrült dekoltázs

A 17. században, Cromwell halála után Angliában a megviselt társadalom könnyebb életre áhítozott, így támogatták a Stuart-ház restaurációját.

De II. Károly hatalomra kerülése után a királyi udvar nem emlékeztetett önmagára. A politika nem nagyon érdekelte az uralkodót, annál inkább az élvhajhászás: temérdek szeretője volt, és azzal bosszantotta portugál feleségét, hogy kéjhölgyeit udvarhölgyekké tette. Nemtörődömségének is köszönhető, hogy megindult a polgárság önszerveződése és 1695-től a sajtószabadság is.

Hedonizmusa igen csak hírhedt volt: az udvarban az számított divatosnak, aki fedetlen keblekkel mutatkozott. Ez a „totális” dekoltázs az udvari élet erkölcsi lazulását is jól példázza.

Franciaországban ugyanekkorra tehetjük a szögletes dekoltázs íveltebbé válását. Az angol „divat” ugyan nem jelent meg itt, de a kerek vonalak szexuálisan még vonzóbbá tették viselőjét. Olyannyira kihívónak találták Európa szerte ezt a formát, hogy 1730-ban például megtiltották a nőknek, hogy kerek dekoltázzsal lépjenek be bécsi templomokba.

A 18. századi nők már csak minimális mértékben takarták el mellüket. A kihívó viselet pedig annál inkább elvárt lett, minél jelentősebb társadalmi eseményről volt szó. Ilyenkor szabadabban kellett megmutatni a melleket, mint a hétköznapokban.

A divatnak ezt a vonását ma is megtalálhatjuk, mikor a sztárok ruháit figyeljük meg a hétköznapokban és a vörös szőnyegen.

Beköszönés...

Üdv!

Ma elindul a Fashioniszta.

És bele is vágunk a lecsóba...

A Fashioniszta a divattal foglalkozik, de tágabb értelemben. Olvashatsz a divat elméletéről szociológiai, szociálpszichológiai és pszichológiai vonatkozásokban, és persze a divat világáról is. Lesznek sztorik a múlt hóbortjairól, kritikák, vélemények, észrevételek, valamint fotók a nagyvilágból. Említésre kerülnek még a menő és ciki dolgok, a sztárok. Elterjedt lett a street fashion bemutatása, így ez sem hiányozhat majd a kínálatból. És végül, de nem utolsó sorban a könyvek és a kultúra világába is betekintést nyerhetsz. Kortárs és nem kortárs alkotások, programok, események is ellátogatnak majd ide.

Jó szórakozást!